Sekeller
Toplam nüfus | |
---|---|
500.000 - 700.000[1] | |
Önemli nüfusa sahip bölgeler | |
Diller | |
Macarca | |
Din | |
Roman Katolik |
Sekeller[2] (Macarca: Székelyek, Romence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk.[3] Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.
Kökenleri
Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.
- Kimilerine göre Macar kökenli olup Macarca dışında bir dil konuşmazlar.[4][5].
- Kimilerine göreyse Türk halklarından Esegel-Bulgar (Eskil)[6][7][8], Hun[9][10], Avar[11][12], Geç Avar[13] ya da Kabar[11][14][15] kökenli olabilir.[4]
Dil
Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:[16]
Sekelce | Macarca | Türkçe |
megbonyul | megellik | doğurma (hayvan) |
pityóka | krumpli, burgonya | patates |
patkány | poc, pocok | sıçan, tarla sıçanı |
kacsiba, kacsuba, kacsuka | csámpás | işe yaramaz |
hínyáros | homályos | |
összebüszüdik | megromlik, megbüdösödik | Almanca: verderben, zu stinken beginnen |
ollózik | ellik (kecske) | gıdik, yeni doğmuş oğlak |
olló | gida, kecskegida | oğlak, keçi yavrusu |
ahajt | ott, amott | aha, orada |
gürüzdölés, görözdölés | köszörülés | bileği |
Kaynakça
- ↑ Archivum Ottomanicum, Volume 20, Mouton, 2002, original from: the University of Michigan, p. 66, Cited: "A few tens of years ago the Szekler population was estimated at more than 800.000, but now they are probably ca. 500.000 in number."
- ↑ Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s..
- ↑ Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115
- 1 2 Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania, In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
- ↑ Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
- ↑ Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
- ↑ Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
- ↑ Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
- ↑ Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
- ↑ Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
- 1 2 Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
- ↑ Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
- ↑ László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
- ↑ Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
- ↑ Kristó 2005. 65.
- ↑
This article is issued from Vikipedi - version of the 7/16/2016. The text is available under the Creative Commons Attribution/Share Alike but additional terms may apply for the media files.